A füstölők is lehetnek veszélyesek, ha nem a megfelelő helyen vásárolunk

Bármennyire is szeretem az illatát, saját káromon tanultam meg, mennyire veszélyes is lehet egy füstölő. Ugyan nem ég, nincs lángja, csak füstöl, mégsem lehet csakúgy magára hagyni, mintha a világ legkevésbé kártékonyabb, és legkevésbé veszélyesebb dolga lenne. Én mégis elkövettem ezt a hibát, és azóta is próbálom elfeledni azokat a borzalmas élményeket, amelyeket egy rossz minőségű füstölő okozott.

Amióta tizennyolc éves koromban beléptem barátaimmal egy indiai étterembe, ahol életemben először kipróbáltam a vízipipát, currys csirkét ettem kuszkuszzal, és különböző, finomabbnál finomabb indiai italokat ittam egyből beleszerettem az indiai kultúrába. Ami leginkább bejött, az illat, ami fogadott, mikor beléptem a helységbe. A füstölők olyan remek aromát árasztottak magukból, hogy én úgy vettem mélyebbnél mélyebb levegőket, magamba szívva illatot, hogy a barátaim azt hitték, mindjárt elájulok a kábulattól.

Onnantól folyamatosan vásároltam füstölőt a szobámba, akkor is, mikor még a szüleimnél laktam, a Szegeden eltöltött kollégiumi éveimen keresztül egészen első albérletemig, mikor visszaköltöztem Budapestre, ahol aztán megtörtént egyszer a baj.

Egyik alkalommal hulla fáradtan értem haza a munkából, ami egy éjszakai műszak volt a suli után. Őszintén megvallva, nagyon utáltam, hogy ennyi mindent vállaltam egyszerre, továbbképzést és munkát is, de érdekelt a képzés, és kellett a pénz, mert nem akartam a kollégiumi szabad élet után hazaköltözni a szüleimhez. Akkoriban az egyetlen nyugalmat az életembe a füstölő hozta, amelynek illatától mindig visszanyertem a lelki békémet. S amikor az éjszakai műszak után hazaértem, már alig bírtam nyitva tartani a szememet, de arra még volt erőm, hogy egy akciósan vásárol füstölőt meggyújtsak, magamba szívjam megnyugtató illatát, majd a párnámba dőltem, és egyből elaludtam. Sajnos, az akciós áru magában hordozta a rossz minőséget is, és a füstölő érthetetlen módon lángra kapott, és sorra meggyújtott körülötte szép lassan mindent. Megnyugtató illattól aludtam el, és rémisztő szagra riadtam fel, s azt láttam, hogy még csak épphogy nem értek el engem a lángok, ami a kisasztalomat már szinte porig égette, és a szekrényeket is már elkapta. A szobám ajtaját szerencsére még ki tudtam nyitni, és az előszobába rohantam, ahonnan gyorsan riasztottam a tűzoltókat, majd elhagytam a lakást. Fél órán keresztül köhögtem a tüdőmbe került füst miatt, közben kiérkeztek a tűzoltók, eloltották a lángokat, engem pedig bevittek a kórházba.

A történetnek talán az még mindig egy kevésbé tragikus oldala, hogy engem kitettek az albérletből, s haza kellett költöznöm a szüleimhez, akiknek tanácsára otthagytam a munkát, hogy csak a tanulással foglalkozzak, s ne hajtsam túlzottan ki magamat. Az életmódomba is változás következett be, ugyanis félve és undorodva gondoltam innentől a füstölőre, s teljesen ki akartam irtani, még az emlékét is. Ez azonban nem volt olyan egyszerű, mert lassan rájöttem, hogy elengedhetetlen részévé vált az életemnek ez a tárgy, s a belőle kiáramló, nyugtató hatású illat. Szüleim először hallani se akartak róla, végül azonban ész érvekkel jobb belátásra bírtam őket, hogy megértsék, mennyire is sokat számít az én életmódomban ez, és megígértem, hogy innentől kezdve nem veszek olyat, amit leértékeltek csak azért, mert a szavatossága már rég lejárt. Szüleim egyetlen módon egyeztek bele, hogy a füstölő újra az életem része legyen. El akartak, és végül el is jöttek velem több különböző távol-keleti boltba, ahol ilyet lehetett kapni, továbbá velem együtt böngészték végig az összes weboldalt, és hívták fel az azokon található telefonszámokat, hogy a lehető legbiztosabb árut tudjam majd megvásárolni.

Végül sikerült megtalálnunk egy oldalt, ahol többféle füstölőből lehetett választani, s a kapcsolat fülön talált telefonszámot felhívva részletes termékismertetést is kaptunk a nagyon kedves eladótól, aki arról is biztosított, hogy náluk csak száz százalékig biztos füstölőt lehet kapni.

Drága és elfelejthetetlen leckét kaptam az élettől, de megtanultam azt is, hogy egy ilyen eset után, nem eldobni kell valamit, ami azelőtt olyan kedves volt nekünk, hanem csupán komolyabb odafigyelés kell, hol szerezzük azt be, és milyen körülmények között használjuk.